A munkavédelem elméletben és gyakorlatban

Védőeszköz Centrum

Védőeszköz Centrum

Mi is a helyzet a mustársárga jogosítványokkal?

2016. június 07. - Védőeszköz Centrum

Értekezés Facebook oldalunkról

Öntsünk tiszta vizet a pohárba, segítségül hívva a Nemzetgazdasági Minisztérium ebben a témában kiadott tájékoztató anyagát.

Napjainkban mind munkáltató, mind munkavállaló számára fontos időpont június 30, ugyanis egy tévhit szerint ekkor mindenki, akinek nem az új OKJ-s emelőgép-kezelői bizonyítványa van, leteszi a lantot és többet nem dolgozhat az adott munkakörben legálisan. Emiatt sokan átképzésre mentek, bizonyára voltak, akik egy adott munkakört nem tölthettek be az OKJ-s végzettség híján s feltehetően voltak olyanok, akik emiatt a munkájukat is elvesztették.
Nem kívánok a dolgok elébe szaladni, de mindenkit megnyugtatnék, hogy nagyobb a dolog füstje, mint a lángja. Tegyük hozzá, ennek sok képzőintézetnél igen nagyon örülnek, teljesen érthető okokból. Lássuk tehát, miről is van szó.


2009 januárjában hatályon kívül helyezték a 6/1980 ÉVM-KPM együttes rendeletet, amely szabályozta a gépkezelői jogosultságokat, s helyette nem adtak ki újat a témában, ez pedig egy igencsak kusza helyzetet és számos félreértést szült. 2009 előtt az ÉVM alapján lehetett mustársárga, államilag elismert szakképesítést igazoló jogosítványt szerezni. Ehhez az ÉVM rendelethez tartozott egy kategorizálási (kategóriába sorolási) jegyzék is, mely megadta, hogy milyen típusú géphez, milyen típusú (könnyű gép, nehézgép, kisgép) jogosítvány szükséges:
- földmunkagépek,
- anyagelőkészítő és bedolgozó gépek,
- anyagmozgató és speciális építőipari szállítógépek,
- emelő- és rakodógépek,
- alapozás, közmű és mélyépítés, út-, vasút-, alagút-, hídépítés és fenntartás gépei,
- szak- és szerelőipari gépek és berendezések,
- erdő- és energiaátalakító gépek és berendezések.


A közúti közlekedési ágazatban használt önjáró- és emelőgépek kezeléséről és a szükséges végzettségről szóló 40/2009 KHEM rendelet 8§ (4) tovább bonyolította a helyzetet, az alábbi bekezdés megfogalmazása miatt:
„Az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről szóló 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet alapján kiadott építőgépkezelői jogosítvány a bejegyzett géptípus kezelésére jogosít. Az e rendelet 2. mellékletében meghatározott gépcsoportokba tartozó gép kezelésére jogosító építőgépkezelői jogosítvány az emelő- és rakodógép kezelésére 2016. június 30-ig jogosít.”

Főbb problémák a teljesség igénye nélkül:
- 2009 január 1-től a mustársárga jogosítványokba bejegyzett kategóriák és gépek nem bővíthetőek. Új gép, vagy kategória hozzáadásához új tanfolyamot kell elvégezni.
- A fenti kategóriába sorolási jegyzék megszűnt.
- Nincsenek összeegyeztetve az új OKJ rendszer gépkezelői kódszámai a régi képzési jegyzék kódszámaival, az új, kék OKJ bizonyítvány csak annyit tartalmaz, hogy valaki könnyű-, vagy éppen nehézgépkezelő, konkrét gépi azonosító kódszám nélkül.
- Az OKJ bizonyítványokból nem állapítható meg az orvosi alkalmassági érvényessége.
- Eltérő jogszabályok eltérően, nem egyértelműen rendelkeznek a szükséges végzettség mikéntjéről.

A lényegre térnék, hisz mindenki erre kíváncsi, s most elegánsan tekintsünk el a jogszabályi körmondatoktól:
- Meglévő, államilag elismert szakképesítés szükséges az emelőgépek kezeléséhez. Ne feledjük, a mustársárga jogosítvány is államilag elismert végzettséget igazol! A munkavédelmi hatóság ennek a végzettségnek a meglétét vizsgálja, a KHEM rendelet szerinti jogosítvány ellenőrzése nem feladatuk. A KHEM hatálya csak a közúti közlekedési ágazatra terjed ki!
- A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye szerint, a KHEM rendelet hatálya alá nem tartozó rakodási tevékenységek esetén, továbbra is érvényesek a már korábban kiadott gépekre szóló kezelési jogosultságok.
- 2016 június 30 után is érvényben maradnak az alábbi jogosítványok:
o 1990 május előtt kiadott kék, hajtogatott targoncavezetői jogosítvány,

o Mustársárga építőgép-kezelői jogosítvány,
o Mustársárga építőgép-kezelői jogosítvány és OKJ bizonyítvány,
o Önmagában OKJ-s bizonyítvány,
o OKJ-s bizonyítvány a hozzá tartozó tanúsítvánnyal,
o OKJ-s bizonyítvány a gyakorlati vizsga géptípusának megjelölésével.

- Amennyiben a gépkezelő a korábban megszerzett végzettségének megfelelő gépet kíván kezelni, akkor NEM SZÜKSÉGES újbóli tanfolyamot elvégeznie, nem kell új vizsgát tennie. 
- Ha a régi típusú végzettségéhez azonban új gépet kívánna hozzáadni, arra viszont nincs mód, ezért egy új tanfolyamot kell elvégeznie (a korábbi képzés beszámítására oktató intézménytől függően van lehetőség). Nem akkreditált képző intézmény által nem lehetséges a a képesítést megszerezni, tehát „házon belül” erre nincs lehetőség
- OKJ-s bizonyítvány esetén, az új gép bejegyzéséhez csak gyakorlati vizsgát kell tenni. 
- Minden külföldön megszerzett képesítést honosítani kell!

A forrás dokumentum mellékleteiben meg lehet tekinteni, hogy adott időszakban milyen kódszámmal milyen gépekre lehetett végzettséget szerezni. Amennyiben nagyon le kívánom szűkíteni a választ arra a kérdésre, hogy mi lesz a régi jogosítvánnyal rendelkező kollégákkal június 30 után, akkor azt kell, hogy mondjam: lényegében SEMMI sem változik.

Közúti járművet az elavult képesítéssel rendelkező munkavállalók nem rakodhatnak meg, de a nem közúti szállítás alá tartozó tevékenységeknél (pl. a telephelyen történő daruzás, targoncavezetés) az adott gépre vonatkozó korábbi végzettségük teljességgel elegendő.

Emelőgépkezelők, ki és mire jogosult?

Az elmúlt 5 évben a szabályváltozások miatt, az emelőgépek kezelésével kapcsolatosan számos álláspont, találgatás, eszmefuttatás látott napvilágot. Pl:

Hatósági tájékoztató az építőgépkezelői jogosítványok érvényességéről

Jogosítványok érvényességére vonatkozó állásfoglalás

A fenti tájékoztatók, állásfoglalások közös vonása, hogy a megfogalmazott vélemény alapjait nem mutatják be, ennek ellenére általános, a jogosultságokat érintő következtetéseket tartalmaznak.

Kezdjük az alapoktól

1993. évi XCIII. törvény - a munkavédelemről 50-51. §

"50. § A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.

51. § (1) A munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos elvégzéséhez megfelelő szakképzettségű és számú munkavállalót kell biztosítani.....

(3) Ha a munka a munkavállaló testi épségére, egészségére veszéllyel járhat, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter - az egészségügyért felelős miniszterrel és a tevékenység szerinti miniszterrel egyetértésben - előírhatja, hogy azt csak meghatározott szakképzettséggel (képzettséggel), illetőleg gyakorlattal rendelkező személy végezheti."

Mi az alapkövetelmény az emelőgépek kezelőire?

47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet - Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról

"5.1. Emelőgép-kezelő

Emelőgépet önállóan az a személy kezelhet, aki

- 18. életévét betöltött, vagy szakmunkás,

- a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos orvosi vizsgálat alapján alkalmas,

- rendelkezik az emelőgép kezelésére államilag elismert szakképesítéssel és a helyváltoztatásra is képes emelőgép esetében - ha azt maga vezeti - az ahhoz szükséges vezetői engedéllyel."

Milyen szakképzettség (szakképesítés) szükséges az emelőgépek kezelésére általában?

21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet - az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről.

"1. § (1) A rendelet mellékletében meghatározott tevékenységek - a (2)-(6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - csak az ott megjelölt képesítéssel, illetve a *** jelöléssel ellátott tevékenységek esetén a rendeletben meghatározott, akkreditált felnőttképzést folytató intézmény által szervezett, akkreditált képzési program sikeres elvégzéséről szóló igazolás (a továbbiakban: szaktanfolyami képzettség) birtokában végezhetők.

"

Emelőgép kezelése

Emelőgépkezelő

Könnyűgépkezelő,
Nehézgépkezelő

 

 

Targoncavezetés

Targoncavezető

Könnyűgépkezelő

"

A fentiek alapján az Emelőgépkezelő OKJ birtokában lehet emelőgépet, Targoncavezetői OKJ birtokában targoncát kezelni. A 3. oszlop hivatkozása megengedi a Könnyűgépkezelő és a Nehézgépkezelő OKJ birtokában a tevékenység végzését. Azon most lépjünk túl, hogy a targonca általában emelőgép.

Nagyából már látszik milyen szakképesítéssel lehet emelőgépet kezelni, de mi a helyzet a "szükséges vezetői engedéllyel"?

2009-ig ezt a 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet határozta meg, de ez már hatálytalan. Ma ez alapján a rendelet alapján, már senki sem tud vezetői engedélyt szerezni. Így mindenkire érvényes szabályként akkor sem alkalmazható, ha a fenti állásfoglalások erre a következtetésre jutnak.

Például: Egy 2014-ben 20 éves, gépi forgácsoló végzettségű munkavállalót a munkaáltatója egy targonca kezelésével is szeretné megbízni, mert a munkafolyamatok során erre szüksége van. Hogyan szerez a munkavállaló vezetői engedélyt?

Mondhatnánk, hogy sehonnan, de ez nem egészen igaz, mert...

a 2009-es változások hoztak egy új szabályozást: 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról.

Mire vonatkozik ez?

"1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed

a) a közúti áruszállítást végző jármű megrakásához vagy ennek előkészítéséhez alkalmazott minden olyan önjáró emelő- és rakodógépre (járműre), továbbá járműre szerelt gépi berendezésre, amelyet anyagmozgatásra, rakodásra, emelésre - a bányaművelés föld alatti létesítményei, a külfejtés, a villamoshálózat-építés, a vasúti felépítmények létesítése kivételével - használnak (a továbbiakban együtt: emelő- és rakodógép),."

Mi a helyzet a 20 éves gépi forgácsolónkkal, ha a feladata annyi, hogy a raktárból targoncával hozza ki a raklapon tárolt munkadarabokat a megmunkáló központ mellé? Szövegszerűen értelmezve nem vonatkozik rá a rendelet. Ha az is feladata, hogy leszedje a teherautóról az anyagot, hát... (nem sikeres ez a definició). Legyünk elnézőek, mondjuk azt hogy targoncásként majd egyszer kell teherautót rakodnia.

De mi a helyzet, ha üzemi konzolos darut kell kezelnie a mi gépi forgácsolónknak? Olyan helyen, ahol esély sincs a teherautó megrakására.

Itt már nem megkerülhető a kérdés: Kell-e egyáltalán a "mustársárga jogosítvány"? Ha valaki szerint igen, kérem juttassa el hozzánk az érveit. A "szerintem", vagy az "úgy tudom" nem érv. Ami a szabályozói környezetből látszik az az, hogy 2009-ben szétcsúszott és azóta nem sikerült összerakni. Ezt erősíti, hogy a nevezett 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet megjelenésekor már megjelent a 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet, melyben nem Emelőgépkezelő szakképzettség a megnevezése, hanem Emelőgépkezelő (kivéve targonca).

Összegezve

Ahhoz hogy valaki emelőgépek kezeljen legalább kell:

  • munkaköri alkalmassági vizsgálat (benne az emelőgépre való alkalmassággal)
  • Könnyűgépkezelő, Nehézgépkezelő, Emelőgépkezelő (kivéve targonca), Targoncavezető OKJ valamelyike. Itt megjegyzem, ellenőrizni szükséges, hogy a Könnyűgépkezelő, Nehézgépkezelő milyen "műfajban született", mert lehetett ilyet szerezni vakológépre is. Illetve a régebbi (OKJ előtti végzettségek egy része is elfogadott)
  • Ha közúti járművet is kiszolgál a kezelő a 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet szerinti jogosítvány (idén még elfogadható a 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendeleti is.) - ez tartalmazza az orvosi alkalmasságot.
  • 1993. évi XCIII. törvény 55. § szerinti elméleti és gyakorlati oktatás.

Ez egészen rosszul néz ki, mert 0 tapasztalattal, valamilyen OKJ papírral, és a helyi "okos" oktatással lehet kezelni egy 10 tonnás híddarut. Akinek van lehetősége (jogalkotó, előkészítő), kérem tegyen ellene - tegye tisztába ezt a kérdést. Ne 2015. december 15-én kezdjenek el ezen gondolkodni.

A fenti állásfoglalásokat olvasva megsúghatná valaki, hogy a 20 éves gépi forgácsolónknak honnan lesz 2009 előtti "jogosítványa".?A szabályozói környezet alapján nem is kell, hogy legyen. Ha mellette dolgozik egy 30 évvel idősebb kolléga, akkor neki mi szüksége a 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendeleti "jogosítványra", ha a fiatalabbtól sem követelhető meg?

Magyarul: "Értem én hogy benzin, de mitől megy?" - mit akarunk ma a régi "mustársárga jogosítványtól"?

Ja ,a szokások... értem?!

Lábbeli jelölések

A tegnapelőtt megkezdett védőruházat jelölések után essen most pár szó a védőkesztyűkről és a védőcipőkről is.

 

A védőcipők és munkacipők az EN 20345-ös és 20347-es szabványok alapján különféle kategóriákba sorolhatóak. A hétköznapokban általában kétféle típusról esik szó, az acélkaplis és a kompozit orrmerevítős védőlábbelikről, ám a típusok és jelölések száma egy ennél jóval nagyobb halmazt takar, köztük a védelmi képességgel nem rendelkező 'O' jelölésű munkalábbelikét.

Álljon itt egy kompakt, összefoglaló táblázat róluk.

Védőlábbelik típusai:

SB

Megfelelő formai kialakítás és orrmerevítő (200 J energiájú tárgyak ellen)

S1

SB + zárt kéregrész és olajálló, csúszásmentes talp, antisztatikus tulajdonságokkal, energiaelnyelő sarokrész

S1P

S1 + talpátszúrás elleni védelmet biztosító fém talplemez

S2

S1 + a felsőrész vízgőz áteresztő képességének védelme és a felsőrész nedvességfelszívódás elleni védelme

S3

S2 + talpátszúrás elleni védelmet biztosító fém talplemez

S4

Egybe fröccsöntött, vagy vulkanizált lábbelik acél orrmerevítővel, energiaelnyelő sarokrésszel, antisztatikus tulajdonságokkal.

S5

S4 + talpátszúrás elleni védelem és mintázott járófelület (talp)

 

Munkalábbelik típusai:

OB

Megfelelő formai kialakítás, orrmerevítő nélküli lábbeli

01

Zárt kéregrész, olajálló talp, energiaelnyelő sarok, antisztatikus tulajdonságok

02

01 + a felsőrész vízgőz áteresztő képességének védelme és a felsőrész nedvességfelszívódás elleni védelme

03

02 + talpátszúrás elleni védelem és mintázott járófelület (talp)

04

Fröccsöntött, vagy vulkanizált lábbelik acél orrmerevítővel, energiaelnyelő sarokrésszel, antisztatikus tulajdonságokkal.

05

04 + talpátszúrás elleni védelem és mintázott járófelület (talp)

 

A megnevezéseken kívül piktogram jelölésekkel is gyakran találkozhatunk, ezekhez egy kis segédlet:

Piktogram útmutató

Legközelebb a kesztyűkről írunk majd, mint a védőeszközök egy nem elhanyagolható típusáról.

Védőruházat jelölések

A megfelelő védőeszköz kiválasztásakor könnyű elveszni a jelölések tengerében. Ehhez adunk kétrészes bejegyzésünkben egy kis segítséget. A mai nap a védőruházati jelölésekről lesz szó, holnap a kesztyűkről és a lábbelikről.

A főbb piktogramok és jelentésük:

 

Mindezek mellett további jelölések is előfordulhatnak, illetve az előírások változásai is megnehezítik egy pontos és időtálló táblázat leírását. Amennyiben kérdése lenne egy védőruha, vagy a későbbi bejegyzés alapján egy egyéni védőeszköz jelölésével, kiválasztásával kapcsolatosan, forduljon hozzánk bizalommal.

 

Stressz és kiégés a munkahelyen

Az embereket a munkahely tekintetében éri a legtöbb stressz és egészségügyi-gazdasági nehézségeket hoz magával. Ha a beosztottak elvesztik motivációjukat a munkával kapcsolatosan, ha az előttük tornyosuló akadályokat eleve leküzdhetetlennek érzékelik, ha képtelenek együtt dolgozni a munkatársaikkal a közös cél érdekében és állandóan enerváltak, annak végső soron a szervezet issza meg a levét. Ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a kiégés jelenségének megelőzésére, adott esetben a hatékony kezelésére szervezeti szinten is.

Az alábbi linken tesztelheted, hogy téged mennyire terhel meg a munkahelyi légkör. A teszt összeállításában a Semmelweis Egyetem kutatói működtek közre, vegyél részt te is a kutatásban!

 

Forrás:

Kovács Péter Tamás: A termelés vezetői szintjén jelentkező kiégés vizsgálata a székesfehérvári Alcoa-Köfém Kft.-ben

 

 

Munkavállalás Ausztriában - Az építőipar

Azon olvasóink figyelmébe ajánljuk következő bejegyzésünket, akik munkavállalási, vállalkozási jelleggel az osztrák építőipar területén terveznek elhelyezkedni.

 

Ausztriában a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a honlapján időközönként (https://www.arbeitsinspektion.gv.at) jelentet meg olyan dokumentumokat, melyek elsődlegesen a más tagállamokból érkezők számára íródnak, az őáltaluk értett nyelven. Ezek egyike az építőipari koordinációról és a leesés elleni védelemről szóló, 'Biztonságos munka az építkezésen' című összeállítás.

Ennek elérhetősége: itt

Az osztrák példához hasonlóan, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség, a tagállamokkal együttműködve 2007-ben kockázatbecslési segédletet állított össze a munkáltatók számára. Közérthetően tartalmazza az EU által elfogadott kockázatértékelési módszertant.

A segédanyag letölthető: innen

 

 

Zabszem teszt

Zabszem teszt - avagy ki mit ellenőriz 2015-ben

 

A munkavédelmi hatóság minden évben közzéteszi az aktuális ellenőrzési tervét, mégis sok munkabiztonsági szakember, cégvezető kérdezi, hogy „miért most? miért én? mit is keresnek?” Rádöbbenni arra, hogy valami hiányos, vagy abszolút hibádzik, nem csak az idegeknek, hanem a cég számlájának is megterhelő lehet.

A munkavédelmi hatóság 2014 év végén kiadta a 2015-re előirányzott vizsgálati ütemtervét a fővárosi és megyei kormányhivatalok és munkaügyi szervek ellenőrzési munkájának koordinálására. Ennek célja, hogy egy strukturált tervezetet adjon az év közbeni intézkedésekhez, a vizsgálandó területekre.

Hatósági ellenőrzési terv: http://ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=431

 

A hatóság céljai közt szerepel a jogkövető magatartás elősegítése és a munkavállalók érdekeinek védelme, ezzel szemben az érintettek célja valószínűleg a látogatás mihamarabb történő letudása lehet. Az ellenőrzések történhetnek bejelentett panasz alapján, előre bejelentett szakterületi vizsgálat során és utóellenőrzés végett. A kiadott nyilatkozat alapján az ellenőrzések a következő bontásban, az alábbi szakterületeket ölelik majd fel:

  • 2015. II. negyedév: Faipari tevékenységek vizsgálata, a munkavédelmi előírások és a kapcsolódó jogszabályok teljesítésére irányul.
  • 2015. III. negyedév: A biológiai kórokozók okozta fertőzések és megbetegedések megelőzését szorgalmazó vizsgálat, különös tekintettel a munkáltatói intézkedésekre mezőgazdaságban és az egészségügyben.
  • 2015. IV. negyedév: Bányászati munkaegészségügyi vizsgálat a Magyar Bányászati és Földtani Hivatallal összhangban, döntően a munkahelyi kóroki tényezők vizsgálatával kapcsolatosan.
  • 2015. március-április hó: Munkaügyi ellenőrzés a munkaerő-kölcsönzésre kiterjedően, a kiszolgáltatott munkavállalók foglalkoztatási helyzetére és érdekérvényesítő képességeik feltárására vonatkozóan.
  • 2015. június-július: Cél a munkavállalói jogviszonyok ellenőrzése, a jogkövető vállalkozások versenyhelyzetének elősegítése.
  • 2015. október-november: A vizsgálat kiterjed a szabadságolással kapcsolatos előírások betartására, a Munka Törvénykönyve előírásainak megfelelően.

 

Mire figyeljünk az egyes területeken, hogy dolgozóink biztonságban legyenek és az ellenőrzésből se legyen baj – a teljesség igénye nélkül:

Faipari tevékenység:

  • Szalagfűrészek, körfűrészek, gyalugépek, marógépek gépkönyveinek, munkavédelmi üzembe helyezésének megléte.
  • A gépek gépkönyvvel való azonos kialakítása.
  • Zajmérés, keményfa porok esetén légtérmérés – szükség esetén helyi elszívás üzemeltetése.
  • Festő, lakkozó műhelyek légtérmérése (tipikusan toluol, xilol, propanol), szükség esetén vizeletvizsgálat.
  • Fültok, füldugó, légzésvédelem biztosítása és használatuk figyelemmel kísérése.

 Biológiai kóroki tényezők:

  • Vírusok, gombák, baktériumok azonosítása, besorolása.
  • Veszélyesség függvényében védőintézkedések – elkülönítés, elszívás, belépés korlátozás, fertőtlenítés, eljárásrend esetleges fertőzés esetére, védőoltások.
  • Hatósági bejelentési kötelezettség teljesítése – információ átadás a kockázatértékelés eredményéről.

 Bányászati munkaegészségügyi kérdések:

  • Orvosi vizsgálatok rendje, benne a kóroki tényezők szerinti speciális vizsgálatok (tüdő, hallásvizsgálat, rezgés okozta expozíció szűrése).
  • Munkahelyi légtérben előforduló veszélyes anyagok meghatározása, mérése.
  • Záró vizsgálatok és azok rendjének meghatározása

 

Felkészülve a munkavédelmi ellenőrzése, győződjünk meg arról, hogy a kockázatértékelési, gépvizsgálati, üzembe helyezési dokumentumok rendben vannak, a szükséges kollektív védelemről, vagy annak hiányában az egyéni védőeszközök juttatásáról dokumentáltan rendelkeznek. A gépjelölések és dokumentumok szintén álljanak rendelkezésre, az üzemekre kiadott engedélyek és vizsgálati jegyzőkönyvek (pl. légtérmérési vizsgálat) legyenek kéznél és legyenek aktuálisak, a munkabaleseti dokumentáció legyen teljes és részletes. Részletes követelménylistát az adott területre szóló jogszabályi rendelkezések és a Munkavédelmi Törvény nyújt, ezek listáját itt találod: http://ommf.gov.hu/index.html?akt_menu=532

 
A képet itt találtuk: http://www.munkaugy.co.hu/wp-content/uploads/ellenorzes.jpg

NAPO oktatóvideók

NAPO

Napo nem más, mint az európai munkavédelmi szervezet rajzfilmsorozatának főhőse. A különféle ipari területeken, vicces formában próbálja a nézőnek bemutatni a helytelen munkavégzési típusokat, az egészségkárosító feltételeket és természetesen ezek kivédési módjait egyaránt. 1998-ban jelent meg első ízben a vásznon, 2003 óta pedig az európai országok java részében töretlen népszerűséggel terjed.

Napjainkra a NAPO oktatási kisfilmek megcélozták a közoktatási intézmények 7-11 éves tanulóit is, hogy megtanítsák nekik a biztonság és az egészségvédelem fontosságát. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség feladatául tűzte ki a szórakoztató, audio-vizuális tartalmakra épülő kisfilmekkel való képzést az erre az előadásmódra fogékony korosztálynál. A 7-9 és 9-11 éves korcsoportokban eltérő tartalmú csomagokkal operálnak (pl. a figyelmeztető jelzések jelentése, a testet fenyegető kockázatok típusai, vagy éppen a veszélyazonosítás és megelőzés), részletes leírást biztosítanak a tanároknak az óra menetébe való hatékony implementálás végett. A csomagok tartalmazzák a tananyagba foglaláshoz szükséges segítséget és a letölthető segédanyagokkal is igyekeznek biztosítani a minél gördülékenyebb előadás megtartását.

A leckék elérhetősége: https://www.napofilm.net/hu/napo-for-teachers

Segédanyagok: https://www.napofilm.net/hu/napo-for-teachers/resources/ 


Emelőgép szakértők és jogosultságaik

Az emelőgép szakértőkről és jogosultságaikról

Az emelőgépek időszakos vizsgálatait meghatározott feltételek teljesülése esetén, többek között az emelőgép szakértők végezhetik. Ezen a szakértői területen az elmúlt évtizedekben két párhuzamos jogosultság alakult ki a szabályozói környezetben. Az egyik a G-D-36 Daruk, emelő-berendezések, emelőszerkezetek szakértői területe (39/1999.(VII.6.) GM rendelet alapján), a másik az Mb5-SZ - Emelőgép technológiája és eszközeinek biztonsága – jelenleg a 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján. Ez a párhuzamosság 2009-ben megváltozott, s azóta számos megalapozott és megalapozatlan vélemény látott napvilágot, miszerint az akkreditált vizsgáló laboratóriumokon kívül ki jogosult emelőgép szakértői feladatokat ellátni. Tehát öntsünk tiszta vizet a pohárba!

 A jogszabályok kizárólag az Mb5-SZ - Emelőgép technológiája és eszközeinek biztonsága szakterületet ismeri, mint szakértői jogosultságot. A G-D-36 Daruk, emelőberendezések, emelőszerkezetek szakértői terület 2009-ben - a 182/2009 (IX.10) Kormány rendelet alapján - megszűnt.

Ennek megfelelően az emelőgépek időszakos vizsgálata szakértőként csak Mb5-SZ - Emelőgép technológiája és eszközeinek biztonsága szakértői jogosultsággal végezhető. Minden más „szakértői jogosultság” alkalmatlan erre a feladatellátásra – így a G-D-36-os sem, mivel az mint jogosultság megszűnt.

 

A 47/1999 GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról kimondja:

7.2.1. A jelen szabályzat alkalmazásában időszakos vizsgálat - a vonatkozó szabványok szerint - az időszakos biztonsági felülvizsgálat, a szerkezeti vizsgálat és a fővizsgálat is,….

 A fenti vizsgálatok elvégzésének személyi feltételeit a rendelet az alábbiak szerint szabályozza:

7.2.10. Az emelőgép időszakos vizsgálatára emelőgép szakértő jogosult. Az emelőgép fővizsgálatára - kivéve az 1000 kg-nál nagyobb megengedett teherbírású emelőgépet és az olyan emelőgépet, amelynél a kezelői munkahely az emelőkocsin van, és a kocsi 1,5 m-nél magasabbra emelhető - és szerkezeti vizsgálatára emelőgép ügyintéző, csak a szerkezeti vizsgálatára emelőgép vizsgáló is jogosult.

 

Lássuk, ki is lehet emelőgép szakértő:

„…Emelőgép szakértői tevékenység ellátásával az bízható meg, aki „az adott emelőgép típus (fajta) vizsgálatra akkreditált vizsgálólaboratórium vizsgáló munkatársa, vagy szakirányú szakértői engedéllyel rendelkezik.” (47/1999 GM rendelet, 5.3)

 

Ki tekinthető munkabiztonsági kérdésekben szakértői jogosultsággal rendelkezőnek?

Az 1993. évi CXIII törvény 83§-a (1) és (2) bekezdése alapján:

Szakértőként kizárólag a munkavédelmi hatóság, vagy - a Kormány rendeletében meghatározott szakterületeken - a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fűződnek.

Követelmények: büntetlen előélet, nem állhat a munkabiztonsági szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a törvényben meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

 

A szakterületeket meghatározó jogszabály:

 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet - a munkabiztonsági szakértői tevékenységről

1. számú melléklet a 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Munkabiztonsági szakértői szakterületek

1. Állattenyésztés technológiája és eszközeinek biztonsága

5. Emelőgép technológiája és eszközeinek biztonsága

25. Munkavédelem gazdasági elemzése

 

Összegzés:

Aki munkáltatóként nem a jogszabályban meghatározott jogosulttal végezteti a szükséges vizsgálatokat felesleges kockázatot vállal, mert vita esetén nem tudja igazolni a vizsgálatok megfelelőségét.

Vigyázat, nem mindenki szakértő, aki annak mondja magát, ellenőrizd itt: http://mmk.hu/kereses/tagok

 

Frissítés - 2016.08.19:

Az elmúlt néhány hétben több cikk és email-ben terjesztett vélemény is megjelent "GD-36 kódjelű" szerzők  tollából. A közös az írásokban, hogy a fentieket érdemben (jogszabályi hivatkozásból levezetett logikus érvelés) nem tudták cáfolni, sőt a munkabiztonsági szakmát illetően súlyos, alapvető tévedéseket tartalmaznak.

A tisztánlátás kedvéért - ha mást nem a 1993. évi CXIII. törvény 83§ (1) bekezdés és az Emelőgép Biztonsági Szabályzat viszonyát illendő lenne szem előtt tartani. Ha ezt szem előtt tartjuk, nincs más jogosultság ezen a szakterületen csak az MB-5- Sz. 

Maga az MMK Elnöksége is fogadott el a témában határozatot, mely a fentieket erősíti:

"47/2009. (XI. 11) MMK Elnökségi határozat Az elnökség felhívja azoknak a kamarai tagoknak (pl. ipari szakértőknek, környezetvédelmi szakértőknek) a figyelmét, akikre nézve a jogszabály-változások eredményeképpen 2009. október 1-jétől már nem kötelező a kamarai tagság, hogy kamarai tagságuk fennállását ezek a jogszabályváltozások nem érintették. A Magyar Mérnöki Kamara célja, hogy tagjait, továbbiakban is képviselje, érdekeikért kiálljon, és hogy tudásukat, szakmai gyakorlatukat elismertesse. Az elnökség kinyilvánítja, hogy a Kamara a hatályos jogszabályok keretei között továbbra is segíti tagjai szakmai munkáját, és részükre – az igénybevétel kötelezettsége nélkül – szakmai szolgáltatásokat nyújt. Ennek keretében a Kamara kérelemre a tag szakmai gyakorlatáról szóló okiratot állít ki, amely nem minősül hatósági bizonyítványnak vagy hatósági igazolványnak, de igazolja, hogy a tag minősített és a kamara etikai és egyéb szabályai figyelembevételével fejti ki tevékenységét." (forrás:http://mmk.hu/tudastar/kamarai-hatarozatok )

A határozatban említett ipari szakértői terület egyike a G-D-36 is.

süti beállítások módosítása