Az emelőgép szakértőkről és jogosultságaikról
Az emelőgépek időszakos vizsgálatait meghatározott feltételek teljesülése esetén, többek között az emelőgép szakértők végezhetik. Ezen a szakértői területen az elmúlt évtizedekben két párhuzamos jogosultság alakult ki a szabályozói környezetben. Az egyik a G-D-36 Daruk, emelő-berendezések, emelőszerkezetek szakértői területe (39/1999.(VII.6.) GM rendelet alapján), a másik az Mb5-SZ - Emelőgép technológiája és eszközeinek biztonsága – jelenleg a 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján. Ez a párhuzamosság 2009-ben megváltozott, s azóta számos megalapozott és megalapozatlan vélemény látott napvilágot, miszerint az akkreditált vizsgáló laboratóriumokon kívül ki jogosult emelőgép szakértői feladatokat ellátni. Tehát öntsünk tiszta vizet a pohárba!
A jogszabályok kizárólag az Mb5-SZ - Emelőgép technológiája és eszközeinek biztonsága szakterületet ismeri, mint szakértői jogosultságot. A G-D-36 Daruk, emelőberendezések, emelőszerkezetek szakértői terület 2009-ben - a 182/2009 (IX.10) Kormány rendelet alapján - megszűnt.
Ennek megfelelően az emelőgépek időszakos vizsgálata szakértőként csak Mb5-SZ - Emelőgép technológiája és eszközeinek biztonsága szakértői jogosultsággal végezhető. Minden más „szakértői jogosultság” alkalmatlan erre a feladatellátásra – így a G-D-36-os sem, mivel az mint jogosultság megszűnt.
A 47/1999 GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról kimondja:
7.2.1. A jelen szabályzat alkalmazásában időszakos vizsgálat - a vonatkozó szabványok szerint - az időszakos biztonsági felülvizsgálat, a szerkezeti vizsgálat és a fővizsgálat is,….
A fenti vizsgálatok elvégzésének személyi feltételeit a rendelet az alábbiak szerint szabályozza:
7.2.10. Az emelőgép időszakos vizsgálatára emelőgép szakértő jogosult. Az emelőgép fővizsgálatára - kivéve az 1000 kg-nál nagyobb megengedett teherbírású emelőgépet és az olyan emelőgépet, amelynél a kezelői munkahely az emelőkocsin van, és a kocsi 1,5 m-nél magasabbra emelhető - és szerkezeti vizsgálatára emelőgép ügyintéző, csak a szerkezeti vizsgálatára emelőgép vizsgáló is jogosult.
Lássuk, ki is lehet emelőgép szakértő:
„…Emelőgép szakértői tevékenység ellátásával az bízható meg, aki „az adott emelőgép típus (fajta) vizsgálatra akkreditált vizsgálólaboratórium vizsgáló munkatársa, vagy szakirányú szakértői engedéllyel rendelkezik.” (47/1999 GM rendelet, 5.3)
Ki tekinthető munkabiztonsági kérdésekben szakértői jogosultsággal rendelkezőnek?
Az 1993. évi CXIII törvény 83§-a (1) és (2) bekezdése alapján:
Szakértőként kizárólag a munkavédelmi hatóság, vagy - a Kormány rendeletében meghatározott szakterületeken - a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fűződnek.
Követelmények: büntetlen előélet, nem állhat a munkabiztonsági szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a törvényben meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
A szakterületeket meghatározó jogszabály:
354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet - a munkabiztonsági szakértői tevékenységről
1. számú melléklet a 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelethez
Munkabiztonsági szakértői szakterületek
1. Állattenyésztés technológiája és eszközeinek biztonsága
…
5. Emelőgép technológiája és eszközeinek biztonsága
…
25. Munkavédelem gazdasági elemzése
Összegzés:
Aki munkáltatóként nem a jogszabályban meghatározott jogosulttal végezteti a szükséges vizsgálatokat felesleges kockázatot vállal, mert vita esetén nem tudja igazolni a vizsgálatok megfelelőségét.
Vigyázat, nem mindenki szakértő, aki annak mondja magát, ellenőrizd itt: http://mmk.hu/kereses/tagok
Frissítés - 2016.08.19:
Az elmúlt néhány hétben több cikk és email-ben terjesztett vélemény is megjelent "GD-36 kódjelű" szerzők tollából. A közös az írásokban, hogy a fentieket érdemben (jogszabályi hivatkozásból levezetett logikus érvelés) nem tudták cáfolni, sőt a munkabiztonsági szakmát illetően súlyos, alapvető tévedéseket tartalmaznak.
A tisztánlátás kedvéért - ha mást nem a 1993. évi CXIII. törvény 83§ (1) bekezdés és az Emelőgép Biztonsági Szabályzat viszonyát illendő lenne szem előtt tartani. Ha ezt szem előtt tartjuk, nincs más jogosultság ezen a szakterületen csak az MB-5- Sz.
Maga az MMK Elnöksége is fogadott el a témában határozatot, mely a fentieket erősíti:
"47/2009. (XI. 11) MMK Elnökségi határozat Az elnökség felhívja azoknak a kamarai tagoknak (pl. ipari szakértőknek, környezetvédelmi szakértőknek) a figyelmét, akikre nézve a jogszabály-változások eredményeképpen 2009. október 1-jétől már nem kötelező a kamarai tagság, hogy kamarai tagságuk fennállását ezek a jogszabályváltozások nem érintették. A Magyar Mérnöki Kamara célja, hogy tagjait, továbbiakban is képviselje, érdekeikért kiálljon, és hogy tudásukat, szakmai gyakorlatukat elismertesse. Az elnökség kinyilvánítja, hogy a Kamara a hatályos jogszabályok keretei között továbbra is segíti tagjai szakmai munkáját, és részükre – az igénybevétel kötelezettsége nélkül – szakmai szolgáltatásokat nyújt. Ennek keretében a Kamara kérelemre a tag szakmai gyakorlatáról szóló okiratot állít ki, amely nem minősül hatósági bizonyítványnak vagy hatósági igazolványnak, de igazolja, hogy a tag minősített és a kamara etikai és egyéb szabályai figyelembevételével fejti ki tevékenységét." (forrás:http://mmk.hu/tudastar/kamarai-hatarozatok )
A határozatban említett ipari szakértői terület egyike a G-D-36 is.
