A munkavédelem elméletben és gyakorlatban

Védőeszköz Centrum

Védőeszköz Centrum

Emelőgépkezelők, ki és mire jogosult?

2015. március 30. - Védőeszköz Centrum

Az elmúlt 5 évben a szabályváltozások miatt, az emelőgépek kezelésével kapcsolatosan számos álláspont, találgatás, eszmefuttatás látott napvilágot. Pl:

Hatósági tájékoztató az építőgépkezelői jogosítványok érvényességéről

Jogosítványok érvényességére vonatkozó állásfoglalás

A fenti tájékoztatók, állásfoglalások közös vonása, hogy a megfogalmazott vélemény alapjait nem mutatják be, ennek ellenére általános, a jogosultságokat érintő következtetéseket tartalmaznak.

Kezdjük az alapoktól

1993. évi XCIII. törvény - a munkavédelemről 50-51. §

"50. § A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.

51. § (1) A munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos elvégzéséhez megfelelő szakképzettségű és számú munkavállalót kell biztosítani.....

(3) Ha a munka a munkavállaló testi épségére, egészségére veszéllyel járhat, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter - az egészségügyért felelős miniszterrel és a tevékenység szerinti miniszterrel egyetértésben - előírhatja, hogy azt csak meghatározott szakképzettséggel (képzettséggel), illetőleg gyakorlattal rendelkező személy végezheti."

Mi az alapkövetelmény az emelőgépek kezelőire?

47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet - Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról

"5.1. Emelőgép-kezelő

Emelőgépet önállóan az a személy kezelhet, aki

- 18. életévét betöltött, vagy szakmunkás,

- a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos orvosi vizsgálat alapján alkalmas,

- rendelkezik az emelőgép kezelésére államilag elismert szakképesítéssel és a helyváltoztatásra is képes emelőgép esetében - ha azt maga vezeti - az ahhoz szükséges vezetői engedéllyel."

Milyen szakképzettség (szakképesítés) szükséges az emelőgépek kezelésére általában?

21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet - az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről.

"1. § (1) A rendelet mellékletében meghatározott tevékenységek - a (2)-(6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - csak az ott megjelölt képesítéssel, illetve a *** jelöléssel ellátott tevékenységek esetén a rendeletben meghatározott, akkreditált felnőttképzést folytató intézmény által szervezett, akkreditált képzési program sikeres elvégzéséről szóló igazolás (a továbbiakban: szaktanfolyami képzettség) birtokában végezhetők.

"

Emelőgép kezelése

Emelőgépkezelő

Könnyűgépkezelő,
Nehézgépkezelő

 

 

Targoncavezetés

Targoncavezető

Könnyűgépkezelő

"

A fentiek alapján az Emelőgépkezelő OKJ birtokában lehet emelőgépet, Targoncavezetői OKJ birtokában targoncát kezelni. A 3. oszlop hivatkozása megengedi a Könnyűgépkezelő és a Nehézgépkezelő OKJ birtokában a tevékenység végzését. Azon most lépjünk túl, hogy a targonca általában emelőgép.

Nagyából már látszik milyen szakképesítéssel lehet emelőgépet kezelni, de mi a helyzet a "szükséges vezetői engedéllyel"?

2009-ig ezt a 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet határozta meg, de ez már hatálytalan. Ma ez alapján a rendelet alapján, már senki sem tud vezetői engedélyt szerezni. Így mindenkire érvényes szabályként akkor sem alkalmazható, ha a fenti állásfoglalások erre a következtetésre jutnak.

Például: Egy 2014-ben 20 éves, gépi forgácsoló végzettségű munkavállalót a munkaáltatója egy targonca kezelésével is szeretné megbízni, mert a munkafolyamatok során erre szüksége van. Hogyan szerez a munkavállaló vezetői engedélyt?

Mondhatnánk, hogy sehonnan, de ez nem egészen igaz, mert...

a 2009-es változások hoztak egy új szabályozást: 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról.

Mire vonatkozik ez?

"1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed

a) a közúti áruszállítást végző jármű megrakásához vagy ennek előkészítéséhez alkalmazott minden olyan önjáró emelő- és rakodógépre (járműre), továbbá járműre szerelt gépi berendezésre, amelyet anyagmozgatásra, rakodásra, emelésre - a bányaművelés föld alatti létesítményei, a külfejtés, a villamoshálózat-építés, a vasúti felépítmények létesítése kivételével - használnak (a továbbiakban együtt: emelő- és rakodógép),."

Mi a helyzet a 20 éves gépi forgácsolónkkal, ha a feladata annyi, hogy a raktárból targoncával hozza ki a raklapon tárolt munkadarabokat a megmunkáló központ mellé? Szövegszerűen értelmezve nem vonatkozik rá a rendelet. Ha az is feladata, hogy leszedje a teherautóról az anyagot, hát... (nem sikeres ez a definició). Legyünk elnézőek, mondjuk azt hogy targoncásként majd egyszer kell teherautót rakodnia.

De mi a helyzet, ha üzemi konzolos darut kell kezelnie a mi gépi forgácsolónknak? Olyan helyen, ahol esély sincs a teherautó megrakására.

Itt már nem megkerülhető a kérdés: Kell-e egyáltalán a "mustársárga jogosítvány"? Ha valaki szerint igen, kérem juttassa el hozzánk az érveit. A "szerintem", vagy az "úgy tudom" nem érv. Ami a szabályozói környezetből látszik az az, hogy 2009-ben szétcsúszott és azóta nem sikerült összerakni. Ezt erősíti, hogy a nevezett 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet megjelenésekor már megjelent a 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet, melyben nem Emelőgépkezelő szakképzettség a megnevezése, hanem Emelőgépkezelő (kivéve targonca).

Összegezve

Ahhoz hogy valaki emelőgépek kezeljen legalább kell:

  • munkaköri alkalmassági vizsgálat (benne az emelőgépre való alkalmassággal)
  • Könnyűgépkezelő, Nehézgépkezelő, Emelőgépkezelő (kivéve targonca), Targoncavezető OKJ valamelyike. Itt megjegyzem, ellenőrizni szükséges, hogy a Könnyűgépkezelő, Nehézgépkezelő milyen "műfajban született", mert lehetett ilyet szerezni vakológépre is. Illetve a régebbi (OKJ előtti végzettségek egy része is elfogadott)
  • Ha közúti járművet is kiszolgál a kezelő a 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet szerinti jogosítvány (idén még elfogadható a 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendeleti is.) - ez tartalmazza az orvosi alkalmasságot.
  • 1993. évi XCIII. törvény 55. § szerinti elméleti és gyakorlati oktatás.

Ez egészen rosszul néz ki, mert 0 tapasztalattal, valamilyen OKJ papírral, és a helyi "okos" oktatással lehet kezelni egy 10 tonnás híddarut. Akinek van lehetősége (jogalkotó, előkészítő), kérem tegyen ellene - tegye tisztába ezt a kérdést. Ne 2015. december 15-én kezdjenek el ezen gondolkodni.

A fenti állásfoglalásokat olvasva megsúghatná valaki, hogy a 20 éves gépi forgácsolónknak honnan lesz 2009 előtti "jogosítványa".?A szabályozói környezet alapján nem is kell, hogy legyen. Ha mellette dolgozik egy 30 évvel idősebb kolléga, akkor neki mi szüksége a 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendeleti "jogosítványra", ha a fiatalabbtól sem követelhető meg?

Magyarul: "Értem én hogy benzin, de mitől megy?" - mit akarunk ma a régi "mustársárga jogosítványtól"?

Ja ,a szokások... értem?!

A bejegyzés trackback címe:

https://vedoeszkozcentrum.blog.hu/api/trackback/id/tr727319670

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása